Varga-Márfy Kft. Higiénia, ergonómia, szennyfogók, szemetesek, nagyméretű nyomtatás

Keresés a honlap tartalmában!

A tartalomhoz

Varga-Márfy Kft / érdekességek/ Hold

Egyebek

Ide kattintva átvált a megfelelő aloldalraIde kattintva átvált a megfelelő aloldalraNagyméretű nyomtatásIde kattintva átvált a megfelelő aloldalraIde kattintva átvált a megfelelő aloldalraIde kattintva átvált a megfelelő aloldalraIde kattintva átvált a megfelelő aloldalraIde kattintva átvált a megfelelő aloldalra

Hold

" Ha az ember minden napsugarat eltávolítana is, ott van még a Hold és a csinos csillagok és a lámpa a téli estéken. Olyan sok szép fény van a világon! " (Wilhelm Raabe)

A Hold Földünk egyetlen természetes kísérője.

* Földtől mért közepes távolsága: 384,400 km
* átmérő: 3476 km
* tömeg: 7.35e22 kg

"A tudatlanság az tudatlanság; nem következik belőle semmi jog arra, hogy elhiggyünk valamit" Sigmund Freud

A Hold, a mi közös barátunk, mindig is a figyelem középpontjában állt. Az emberek csodálattal tekintettek fel rá, és szokás volt az újhold előtt szépen kalapot emelni. A Hold megfigyelése és felszínének feltérképezése foglakoztatta elődeinket és foglalkoztatja a ma emberét is. A hold vonzereje okozza a tengerek vízszintjének rendszeres emelkedését és süllyedését - a dagályt és az apályt, megemeli a földkérget és bizonyítottan hatással van az időjárásra is. A fázisokat a Hold és a Nap kölcsönös helyzete határozza meg, mivel a Holdnak a fénye nem más, mint a visszaverődött napsugarak.

Régi könyvekben sok tanácsot találhatunk, a Hold járásától függően hogyan termeljük a gabonát, a gyümölcsöt, a szőlőt, mit hogyan takarítsunk be, mikor végezzük el az egyik vagy a másik mezei munkát, mikor házasodjunk. Hittek abban, hogy amikor növekszik a hold, megnő minden egyéb. Hogy ebben az időszakban minden jól terem, amit elvetettek és megfogant. A fogyó holdat úgy értelmezték, hogy akkor kell a szárazságot igénylő munkákat - az aratást, a termés-betakarítást , a favágást, a takarítást - elkezdeni. Úgy gondolták, mindent akkor kell végezni, ami sikeres befejezést igényelt. Még a betegség is olyan gyorsan elmúlt, ahogy eltűnt a hold az égről. A tanács és a szokások fokozatosan alakultak ki az emberek tapasztalata alapján. Gondoljanak csak egyikre vagy másikra. Egy további gondolatkör a Hold-dal kapcsolatban egyfelől az asztrológia volt, másfelől pedig az egészséges életmód és táplálkozás legújabb ismeretei.

A nő és a Hold - titokzatos holdhatások

A Hold hat a természetre, az időjárásra és ránk, emberekre is. De vajon hogyan befolyásolja érzelmeinket és kreativitásunkat a Naprendszer e misztikus női szimbóluma? Tényleg igaz, hogy a sebek gyorsabban gyógyulnak fogyó hold alatt? Valóban többet szerelmeskedünk teliholdkor, és a fogyókúra tényleg hatásosabb, ha figyelembe vesszük a holdciklust?

A Hold a Földből szakadt ki egy ősrégi, kozmikus ütközés során. Eleinte törmelékgyűrűként keringett bolygónk körül, majd a gravitáció hatására gömbbé formálódott - tartja a csillagászat. Az ezüst égitest a néphit szerint nemcsak a természetre, de az emberi szervezetre és az érzelmekre is hatással van. Ciklusa összefügg a termékenységgel, a menstruációval, a szüléssel, sőt még a hajnövekedéssel is. Az asztrológusok szerint a Hold ciklusa meghatározza érzelmeinket, aktivitásunkat és kreativitásunkat is.

Misztikus telihold

Már az ókori görögök is megfigyelték, hogy teliholdkor sokkal több szülés indul meg, mint a holdciklus egyéb fázisaiban. Ez ma sincs másként, állítja Imolai Judit, asztrológus. Teliholdkor ugyanis minden a csúcspontjára jut. A nők termékenyebbek a Hold e fázisában, nagyobb szerepet kap életünkben a szexualitás, több a baleset és a betörés is, mint más napokon. A mitológia a nőiességgel azonosította a Holdat, melynek ciklusa megegyezik a női menstruációs ciklussal, összefügg a termékenységgel és a szüléssel is.

A 25 éves Anna szerint "teliholdkor mindig furcsa dolgok történnek. Az egész város megbolydul, és különös kapcsolat alakul ki az emberek között."

"Régebben gyakran forgolódtam álmatlanul az ágyamban, nem értettem miért nem tudok aludni. Aztán megfigyeltem, hogy az álmatlan éjszakák mindig teliholdkor jönnek" - mondja a 22 éves Kata. Az asztrológus szerint teliholdkor túlcsordul bennünk az energia és a feszültség, ez okozhat álmatlanságot, furcsa hangulatokat.

Boszorkányok, farkasemberek

A régi idők boszorkányai legtöbbször ilyenkor gyűjtötték a gyógyító füveket és gombákat - a természetben ugyanis teliholdkor tetőzik az éltető energia. A boszorkányok szerint a füvek hatása intenzívebb, ha teliholdkor gyűjtik be őket. A telihold a fantáziát is élénkebbé teszi. A népi hiedelmek szerint ezen az estén változnak át a farkasemberek, indulnak vadászatra az éjszaka misztikus teremtményei.

* A Hold keringési ideje 27,3 nap. Elliptikus keringési pályája folytán a Földtől mért távolsága a földközeli 356410 km és a földtávoli 406680 km között ingadozik. Ez több mint 10%-os ingadozást jelent.

Saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, mint amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz, vagyis mindig ugyanazt az arcát (félgömbjét) mutatja a Föld felé. Ez a jelenség az úgynevezett kötött keringés.
* A Holdat először egy szovjet űrszonda, a Luna-2 látogatta meg 1959-ben. Ember pedig először 1969. július 21-én 3 óra 56 perckor (UT) lépett a Hold felszínére Neil Armstrong személyében, aki az amerikai Apollo holdkutatási program egyik űrhajósa volt.
o A Hold az első idegen égitest amelyre az ember eljutott.
(Edwin Aldrin aki Neil Armstrong után nemsokkal lépett a Holdra)
o "Ez kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek." (Neil Armstrong)
*

Az első távcsöves megfigyelők kezdetleges műszereikkel a Hold sötét területeit tengereknek nézték, a annak is nevezték el. Ezért mondjuk azokat ma is marenak (többes számban mariának), mert ez latinul tengert jelent; az egyik leghíresebb ilyen terület például a Mare Tranquillitatis, azaz a nyugalom tengere. Más kisebb sötét foltok a sinus (öböl), lacus (tó) vagy palus (mocsár, ingovány) nevet kapták.

A Hold topográfiájának legfontosabb és legkülönösebb alakzatai azonban -mint azt már Galilei is megállapította- a hegységek és kisebb-nagyobb kráterek. Ezek a kráterek a legkülönbözőbb átmérőjűek lehetnek, a 800-1000 kilométeresektől -amilyen például a Mare Orientale- a néhány arasz átmérőjű gödröcskékig. Egy adott méretnél nagyobb holdkráterek száma rohamosan növekszik a méret csökkenésével. A csillagászok többsége úgy véli, hogy a gödrök és lyukak akkor keletkeztek, amikor meteoritok csapódtak be a Hold felszínére.

* A holdi tengerek talaja -összehasonlítva a felföldekével- viszonylag sima. Egészen bizonyos, hogy valamilyen folyékony (vagy képlékeny) anyag töltötte fel a területeket, miközben mélyen eltemette az elsődleges felszíni alakzatokat, amelyeknek ma csupán a csúcsai nyúlnak a tengerek alapszintje fölé. A látvány alapján általában lávafeltöltésekre lehet gondolni, s e nézetet a legtöbb csillagász támogatja is. Egyesek szerint a tengereket feltöltő anyag nem láva hanem por volt. Véleményük szerint a por a világűrből folyamatosan érkező meteoritok becsapódása során keletkezik a Hold felszíni kőzeteiből; ha a porrészecskék elektromos töltésre tennének szert, akkor úgy ugrálnának lefelé a lejtőkön és hegyoldalakon, mint a szöcskék, míg végül eljutnának a legalacsonyabban fekvő alföldekre, ahol évmilliók folyamán akár több kilométer vastagságú rétegeket is alkothatnának.
* A Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk. (A Hold túlsó oldala)
A Hold túlsó oldala sokban különbözött a jól ismert közelebbi félgömbjétől. Például csupán egyetlen nagyobb mare tűnik fel rajta, a Moszkva-tenger; jóllehet a Hold innenső felén legalább tizenötöt ismerünk, némelyikük pedig átnyúlik a túloldalra is. E jelenség oka nem teljesen nyilvánvaló. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy az égitest innenső felébe egy hatalmas üstökös csapódott be, amely óriási sebhelyekként hagyta maga után a tengereket.
* A víz és levegő nélküli Hold felszíne egészen áttüzesedhet azon a tájon, ahol a Nap a zenitben tartózkodik, hőmérséklete akár a 100 Celsius fokot is meghaladhatja. A hosszú holdi éjszakák alatt azután, amelyek több mint 14 földi napig tartanak, teljesen kihűl a vidék, a hőmérséklet eléri a mínusz 150 Celsius fokot is. Minthogy a Holdnak nincs észrevehető légköre, és nincsenek felhői, a holdi égbolt teljesen feketének látszik. A Hold felszínén álló űrhajós a csillagokat nappal is tündöklőnek látja, és még a napkorong közvetlen közelében is megfigyelheti. Az égitesten az árnyékok élesek és feketék, mivel nincs a földihez hasonló kék égbolt, amely megvilágítaná azokat.
* A holdi égbolton fényesen ragyog a felhőcsíkokkal tarkított kék bolygó, a Föld. Az a legfeltűnőbb, hogy a holdi megfigyelő számára a Föld átmérője mintegy négyszer akkorának tűnik, mint amekkorának a Hold látszik tőlünk. Másodszor a Föld fényvisszaverő képessége legalább négyszer-ötször nagyobb mint a Holdé. Éppen ezért a "teleföld" körülbelül nyolcvanszor annyi fényt küld a Hold felé, mint amennyit a telehold hozzánk reflektál. A Föld-fény hatását akkor vehetjük észre a legkönnyebben, amikor a Hold sarlója a legkeskenyebb; a teleföldről az égitestre tükröződő fény annyira megvilágítja annak árnyékban levő területeit, hogy az egész holdkorongot megpillanthatjuk. E jelenséget gyakran úgy emlegetik, mintha "a régi Hold az újhold karjaiban" lenne látható. A keskeny fényes holdsarlót "kiegészítő" fényt pedig hamuszürke fénynek nevezik. Ezt a jelenséget azért lehet csak újhold idején észlelni, mert amikor például nálunk félhold van, akkor a Holdon is "félföld" van és ilyenkor sokkal kevesebb fény érkezik a Holdra. Ez a kevesebb fény nem tudja a Hold árnyékos részét olyan erős mértékben megvilágítani, hogy az a Földről is látható legyen. A Holdról vizsgálva a Földet, a 29,5 napos szinódikus hónap folyamán bolygónk ugyancsak fényváltozásokat mutat, újföldtől teleföldig, majd ismét elsötétülve újföldig.

* Fogy, vagy növekszik?

Ha a Hold korongja nem teljes, nem mindenki tudja rögtön megállapítani, hogy fogyóban van-e a Hold vagy növekvőben? Az újhold vékony sarlója és a fogyó Holdé csak abban különbözik, hogy domborodásuk két ellenkező irányba mutat. Az északi féltekén az első negyed mindig jobbra mutat a domború oldalával, az utolsó negyed ellenben balra. Hogyan jegyezzük ezt meg, hogyan állapíthatjuk meg hiba nélkül, melyik Hold merre néz? Emlékezőtehetségünk segítségére több szellemes móka siet. A magyar nyelvben a holdsarlónak a D illetve a C betűhöz való hasonlóságát használhatjuk fel a Duzzad (Dagad) és Csökken szavakkal. A latinban ugyanezekkel a betűkkel éppen a fordított értelmű szavak kapcsolhatók össze: Crescit = növekszik, Decrescit = csökken. Ezért nevezték a rómaiak a Holdat hazugnak (Luna mendax). E szabályt azonban csak az északi féltekén alkalmazhatjuk. Ausztráliában például fordítva áll a dolog, sőt még az északi féltekén is alkalmatlan lehet a fenti szabály, nevezetesen az egyenlítőhöz közelebb eső szélességi körökön. Már a Krím-félszigeten és a Kaukázusban is azt veszik észre, hogy a sarló erősen oldalt dől. Még odébb a déli tájakon már majdhogynem le is fekszik. Egészen közel az egyenlítőhöz a láthatáron lebegő Hold már szinte csónaknak tűnik fel, amely a vízen himbálódzik; nemhiába mesélnek az arab mesék a Hold csónakjáról.

Ha nem akarunk tévedni a Hold fázisaiban, csillagászati jelenségektől kell tanácsot kérnünk. A növekvő Holdat este látjuk a nyugati égen, a fogyó Holdat reggel látjuk a keleti égen.

A Hold a Naptól kapja a fényét és ezért a holdsarló kidudorodó részének természetesen a Nap felé kell fordulnia. A holdsarlót egyébként nem két félkör, hanem egy félkör (ez a külső ív) és egy fél ellipszis (amely a Hold megvilágított részének határa perspektívában, ez a belső ív) határolja.

* A Nap után a Hold a legnagyobb fényességű égitest a Föld égboltján, amit a Hold -12,7 magnitúdós nagyságrendje is mutat. Ez azonban maximális érték. A Hold fényessége valójában a fázisoktól függően változik. Itt érdekes megjegyezni, hogy a félhold nem feleannyi fényt ad mint a telehold, hanem annak csak kilencedrészét. Az első negyed idejében ugyanis úgy esnek a napsugarak a Hold kiemelkedő részeire, hogy azok hosszan elnyúló árnyékot vetnek. A sok kisebb-nagyobb árnyék (amelyek teljesen feketék a légkör hiányában) együttesen erősen csökkentik a Hold fényességét.
* A Hold az egyetlen égitest a Naprendszerben, amelynek felszínét a Földről kis távcsővel világosan meg lehet figyelni. Az első holdtérképet 1609-ben készítették, Galilei pedig 1610-ben nagyon pontos eredményekre jutva próbálta meghatározni a Hold hegyeinek magasságát. A Hold felszíni alakzatait kiemelkedő személyiségekről nevezik el. Lássunk egy-két elnevezést: Bartók, Bolyai, Dosztojevszkij, Renoir, Bach, Shakespeare, Goya, Puskin, Rilke stb.

Hozzászólásokat, témákkal kapcsolatos cikkeket szívesen fogadunk: varga@varga-marfy.hu
Varga-Márfy Kft. www.varga-marfy.hu
Központ: H-8000 Székesfehérvár, Zámoly u. 63 Tel./Fax: (22)502-612 és 508-612 Fax.: (22) 502-611
Kirendeltség: H-1208 Budapest János u. 82. Tel. /Fax: (1)287-82-59 és 287 82 60 info@varga-marfy.hu

www.emco.hu www.notrax.hu www.satino.hu www.starmix.hu


Start | Termékeink | Sajtó | Deutsch | English | Akció | Érdekességek | Egyebek | Referenciáink | Árlistánk | Kapcsolat | Webáruház | Archivum | Oldaltérkép

Keresés a honlap tartalmában!

Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenübe